Európa-szerte híres láperdő, a magyarság egyik legjelentősebb építészeti remekművével. Ócsán jártunk
Budapesttől mintegy 35 km-re, az Alföld és a Gödöllői-dombság találkozásánál helyezkedik el Ócsa műemlékekben gazdag községe és az őt körülölelő “mocsárvidék”.
Hajdan a Duna-Tisza közi homokhátság és a Duna-völgy találkozásánál kiterjedt láprendszer húzódott. A lápos, ingoványos területeket nevezték egykor népiesen turjánnak. A közel 100 kilométer hosszan húzódó, néhány kilométer széles terület mérete mára jelentősen összezsugorodott. Ehhez hozzájárultak a 19. századi vízrendezési munkálatok, a földművelés beindulása, az öntözés, a talajvízszint csökkenés, majd a 20. század eleji tőzegbányászat. Épp ezért az Ócsa környékén megmaradt lápmaradványok különös jelentőséggel bírnak, és számos ritka növény-és állatfajnak adnak otthont. Tavasszal a lápréteken gyönyörű orchideák virítanak, a vizes lápfoltokban még felbukkan a réti csík, a lápi póc, és egyedül itt él egy apró lepkefaj, az ezüstsávos szénalepke is. Nem véletlen, hogy a fokozottan védett turján bejárása önállóan nem is lehetséges, csak vezetéssel. Az Ócsai Tájvédelmi Körzet értékeit a XIX. századi lecsapolások eredménytelensége miatt fennmaradt állandó vízjárásnak köszönheti. Területének egészére jellemző a mozaikosság, vagyis a nyílt vizek, nádasok, rétek, erdők, sztyepprétek váltakozása, és az ennek megfelelően váltakozó emberi tevékenységek nyomai. A természeti értékekben gazdag kaszálórétek hajdan éppen emberi tevékenység (rendszeres kaszálás) által alakultak ki és maradtak meg, s így tarthatók fenn ezután is.
Az Ócsai Tájvédelmi Körzetben található a Selyem-réti tanösvény, amely a védett természeti terület erdei élővilágába enged betekintést.
Az antikvitás után a román építészet jelenti az első monumentális stílust, mely helyi sajátosságok ellenére is egységes formát mutat. Ez nagymértékben annak köszönhető, hogy a román főleg egyházi stílusnak tekinthető, aminek elterjesztésében a szerzetesrendek (bencések, premontreiek, ciszterek) játszottak jelentős szerepet. Magyarország román stílusú építészete a 11. század elejétől a tatárjárásig virágzott, és különböző országokból behívott mesterek honosították meg.
Klasszikus román stílusú templomok épültek Magyarországon is: vaskos falakkal, keskeny, lőrésszerű ablaknyílásokkal. A késő román korban jelenik meg a kapu feletti homlokzati részt uraló nagyobb rózsaablak. A templomok mennyezetét kereszt- illetve dongaboltozással fedték, mely csak kis fesztávok áthidalására alkalmas, ezért fontos szerepe volt az oszlopnak és a pillérnek. Az oszloptörzs sima, csavart vagy díszített, rendszerint zömök formájú. Az oszlopfők díszítése sokféle lehetett, a bibliai jelenetektől, keresztény szimbólumokon át az állatszörnyekig. Követték az ókeresztény bazilikák elrendezését annyiban, hogy három vagy öt hajós templomok épültek, és az oltárnak is helyet adó félköríves apszissal záródtak. Jellemzően kváderkövekkel építkeztek. A templomok keleti tájolásúak, azaz a szentély keletre, a főkapu nyugatra, a mellékkapu pedig délre néz. A templomhoz tornyok és a keresztelő kápolna is csatlakozott. A templomkapuk tölcsérszerű mélyedésben helyezkednek el, a mélyedést gazdagon díszített oszlopok és ívek tagolják, ez az ún. kapubéllet. A kapu felett található félkör alakú részbe dombormű vagy falfestés került.
Magyarországon a legnagyobb méretű román stílusú épületek között érdemes megemlíteni, Jákot, Lébényt, Zsámbékot és Ócsa község központjában magasodó, jelenleg református templomként működő premontrei bazilikát, 13. századi építészeti örökségünk helyi remekét.
A történelem viharai a mocsaras vidék kis szigetét képező ócsai premontrei prépostságot nem kímélték, ugyanis az alapítás körülményeit rögzítő dokumentumai elvesztek, elpusztultak, így jelenleg sem az alapítás ideje, sem pedig az alapító személye nem ismert. Elsőként az 1234-ben keletkezett ún. ninivei katalógus említi. A prépostság helyének kiválasztása nem tekinthető véletlenszerűnek, hanem megfelelve a rendi elvárásoknak az épületegyüttes forgalmas helyen, vagyis a Pestet Kecskeméttel, illetve Szegeddel összekötő út dunai átkelője közelében épült fel. A premontreiek rendi kötelezettségeik teljesítésének megkönnyítése végett előszeretettel települtek közlekedési csomópontok, vásáros helyek vagy átkelőhelyek mellé. Az ócsai templom faragványaival, freskóival, monumentalitásával hazánk legfontosabb műemlékei közé számít. Nyitva tartásáról érdemes tájékozódni felkeresése előtt.
Ócsa teljes napi elfoglaltságot jelent, melyből nem hiányzik a természeti ritkaságának számító láperdőben való kirándulás, és a kulturális program keretén belül megtekinthető pincesor, tájház és középkori templom sem.
Érdemes elolvasniEgy főre jutó templomvilágcsúcs a Balaton-felvidéki Dörgicsén
Forrás: Csoltkó Emese: Az ócsai premontrei prépostság régészeti kutatása, termeszetjaro.hu, ocsa.hu, dunaipoly.hu
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Újra látható lesz a Budavári Palota északi szárnyán a Hungária szoborcsoport
Putyin szerint az ukrajnai háború globális méreteket ölthet
Megtalálták az eddigi legősibb ábécét, és 500 évvel régebbi, mint a korábbi rekordtartó
Űrhajó? Dehogy! Egy tanulmány szerint egy fejlett idegen civilizáció az egész csillagrendszerét terelheti
Létezett a természetben is nukleáris reaktor, és kevesebb, mint 2 milliárd éve még aktív volt
Eddig ismeretlen vulkánt fedeztek fel Magyarországon